Gamás Község Önkormányzatának honlapja

Tisztelt látogató, Ön most Gamás Község Önkormányzatának honlapját olvassa. A település és a magam nevében köszöntöm Önt. Tóth Péter vagyok Gamás polgármestere. Ezen a webhelyen megpróbálunk Önnek képet adni településünkről, önkormányzatunkról.

header_bg_950x209_logo_round.png

Gamás jelenleg 795 lakosú somogyi kistelepülés, amely egyben zsáktelepülés is. Az út ide bejön, de itt véget is ér.

Jelenleg azon vagyunk itt élő gamásiak, hogy az élet ne érjen véget.

A honlap tartalma folyamatosan bővül! Készült: 2013. 06. 12. Frissítve: 2016. 07. 11. Észrevételeit elküldheti a gamashiv@freemail.hu email címre!

 

Akadálymentes weboldal

Akadálymentesség szintje: "A"

skm_c224e16071207231_0001.jpg

skm_c224e15122212061_0001.jpgskm_c224e15122212061_0002.jpg 

 

 Gamás Község Önkormányzatának címe, elérhetőségei:

Gamás Község Önkormányzata 8685 Gamás, Fő utca 83.

Tel: 85/428-100 Tel/Fax: 85/428-200 E-mail: gamashiv@freemail.hu

 gamas_cimer.jpg Gamás címere

Gamás Község Önkormányzatának

Képviselő-testületi tagjai:

- Tóth Péter polgármester

- Szabóné Becker Andrea képviselő

- Bognár Ákos képviselő

- Lukácsné Henézi Klára képviselő, alpolgármester

- Uri Balázs képviselő

 

Jegyző: Gál Marianna

   

Tisztelt látogató, hadd osszak meg Önnel egy érdekes írást településünkről.

Az írás kb. az 1900-as évek elején keletkezhetett. Korábban több részletét ismertem, de egészben csak az internet segítségével találtam rá.

/Tóth Péter/

SOMOGY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI.
Írta Reiszig Ede dr., a Magy. Tört. Társulat és a Magy. Heraldikai
és Genealogiai Társaság igazg. választmányi tagja,
kiegészítette Vende Aladár, a monografia szerkesztője

Gamás. A lengyeltóti járásban fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 350, lakosaié 2771, akik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója Somogyvár és vasúti állomása Felsőmocsolád. E helység már Szt. István korában lakott hely volt és Gamuz alakban szerepel. Uros szentmártoni apát 1216 és 1221 után szerzett itt földeket. 1221-ben a szentmártoni apátságnak 2 szőlője, 3 berke és 1 eke földje volt itt. Albeus mester 1237-1240. évi összeírása szerint az apátságnak ekkor már 2 eke földje és 4 szőlője volt itt. 1261-ben a királyi udvarnokoknak is volt itt birtokuk. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1405-ben Kovásznyai Gergely itteni birtokaiba Derecskei Pált iktatják be. 1479-ben a Gellyei Török, a Gellyei Balogh és a Gellyei Porkoláb családnak voltak itt részei. Az 1419-1511. évekből egy Töttösgamás (Thythewsgamas) nevű helységről vannak okleveles adatok. Az 1701-1703. évi adólajstrom szerint Gamás-puszta Fonyó Miklósé volt. 1715-ben 9 háztartását írták össze és ekkor a kincstár volt a földesura; de 1720-ban a tiszttartók rossz bánásmódja következtében az egész lakosság Tolna vármegyébe költözött. 1726-ban Nagygamás és Kisgamás báró Maithényi Györgyé. Gamás pedig a Lengyel családé. 1776-ban Lengyel Imre, Antal és Gáspár voltak a földesurai, 1835-ben pedig Kiss Ignácz. 1856-ban a Pallini Inkey család és gróf Zichy János voltak itt birtokosok. Jelenleg Pallini Inkey Antalnak, Jankovics B. Gyulának, a magyarországi kegyes tanítórendnek, gróf Zichy Bélának és Kacskovics Zoltánnak van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1819-ben épült. Határában még ma is láthatók őskori templomának alapfalai és faragott kövei. A török hódoltság alatt a község határában csata volt a magyarok és a törökök között. A községi határ azon részét, a hol ez a csata lefolyt, a nép Vérgamásnak nevezi. A török világ a magyarokat kiirtotta és helyükbe, mint a Historia Domus mondja, sokaczok telepedtek, kiknek az utódai azonban megmagyarosodtak. 1848 őszén is volt itt egy kisebb összeütközés a szerb határőrök és a magyarok között, mely az utóbbiak győzelmével végződött. 1855 nyarán kolerajárvány lépett fel a helységben, mely júl. 15-től okt. 29-ig 164 embert ragadott el. A község határában gyakran találnak római és Árpád-korabeli pénzeket és fegyvereket, az utóbbiakat főleg a török hódoltság korából. A községhez tartoznak a következő lakott helyek: Vitya-, Vadé-, Tuskos-, Kölesd-, Jazvina-, Gárdony- és Ida-puszták, Elemér-, Mélykút- és Derhalinai-major. - Gárdony-puszta 1483-90-ben a Meggyesaljai Mórocz családé volt. 1701-1703 táján Szücs Istváné és Mustos Mihályé. 1715-ben Bakó Ferenczé, 1726-ban Bakó Farkasé és Jankovics Istváné volt. - Vadé-puszta első ízben 1229-ben fordul elő Wodoy alakban és ekkor a székesfehérvári káptalané. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint plebániája is volt. 1341-ben a székesfehérvári préposté. Az 1536. évi adólajstromban Eger-Vadé alakban fordul elő, Lőrincz székesfehérvári prépost birtokaként. Az 1598-99. évi adólajstrom szerint a székesfehérvári káptalan volt a helység földesura. 1726-ban puszta és gróf NádasdyLászló csanádi püspöké. 1733-ban a székesfehérvári custodiatus birtoka. 1807-ben a kegyes tanítórend nyerte adományul I. Ferencz királytól és ezóta a rend birtoka. - Vitya-puszta egykor királyi várföld volt. Barcz fia Miklós nádornak 1226-ban kelt ítéletlevele szerint, Uros pannonhalmi apát a somogyi várjobbágyoktól itt földeket vásárolt. 1261-ben IV. Béla király Kozma comesnek Vicha (Vitya) egy részét és a másik Vichát, mely a királyi hírnökök földje volt, adományozta hadi érdemeiért. Volt még egy harmadik Vitya is, a királyi kovácsok földje. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint Vityán plebánia is volt. 1402-ben KovásznyaiGergely, Vityai Gergely és Peszei János nyerték adományul. 1467-ben a Török családnak, 1479-ben a Magyary Szegedy családnak is voltak itt részei. 1435-ben Felsővitya, 1442-ben Alsóvitya helységről emlékeznek meg az oklevelek. 1549-ben Butsányi Korláthkőy Annát iktatják be a birtokába. 1563-ban a Tahycsaládé lett. 1607-ben Tóthi Lengyel János elfoglalta és Lak várához csatolta. 1675-ben Jankovics István, Péter és Boldizsár pert indítottak özvegy Lengyel Zsigmondné, mint Lengyel Miklós gyámja ellen, e puszta birtokáért. Az 1678-ban kötött egyezség értelmében Nagyvitya- és Kölked-pusztákat átadták a Tahy örökösöknek, a Jankovics és a Csopaki családnak. 1701-1733-ban Vitya Jankovics Istváné volt és a családé maradt. - Gamás és Vitya között feküdt Horpácsvárföld, mely egykor szintén a somogyi vár tartozéka volt. 1220 táján van róla első ízben adatunk. 1261-ben Vitya szomszédjaként szerepel. Gamás falu éjszakkeleti határán, a Tetves-bükkerdő, az egykori Tetvesfalu emlékét őrzi, melyet 1585-ben Piski István tihanyi kapitány elfoglalt. Tetves 1609-ben már pusztaként említtetik. Tőle nem messze feküdt Tétes falu is, melyre, úgy látszik, a tihanyi apátok már 1389-ben jogot tartottak.


Források:
I. Levéltári anyag. Somogy vármegye levéltárából: I. Lipót király adománylevele Széchenyi György kalocsai érsek részére. - Processus Repositorius Jankovics-Széchenyi A° 1795. - Répás és Keter-dűlő közötti határperre vonatkozó iratok. - Fegyverjog alapján kivetett hadiadó jegyzéke: 1700-1710. - 1709. évi katonai költség kivetése. - Az 1715., 1726., 1733. évi összeírások. - Repartitio Decimalis A° 1757, 1773-76. - Országos Levéltár: adóösszeírások (dicalis conscriptiók) 1536-1627. - Az 1767. évi úrbéri összeírás. - Balogh Gyula főlevéltárnok adatai Vas vármegye levéltárából. - Gyulai Gaal István adatai a Gaal család levéltárából. - Az Osztopáni Perneszicsalád levéltára és Sárközy Imre adatai. - II. Forrásművek. Dr. Karácsonyi János: Magyar Nemzetségek. I-III. - Dr. Csánki Dezső: Magyarország tört. földrajza a Hunyadiak korában. II. 567-706. és III. 397-480. - Lászlófalvi Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek I-II. - Acsády Ignácz: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. - Dr. Illésy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. - Községi kiváltságlevelek jegyzéke. III. - Egyéb művek: Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története: 411-422. - Eltünt régi vármegyék: II. 213-218. - Magyarország helynevei. - Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása: I. 297-308-234-282. II. 795-98. - A pannonhalmi Szent Benedekrend története I- X. k. - Fényes Elek: Magyaroszágnak mostani állapotja. 1836. évi kiadás I. k. - Csorba József: Somogy vármegye ismertetése. - Németh Béla: Szigetvár története. - Csányi Ferencz: Adatok a Jankovics család történetéhez. 1894. - Kommandinger Kálmán: Kőröshegy és róm. kath. temploma. - Dr. Békefi Remig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban stb.

 A fenti írás hűen mutatja, hogy településünk korábban szebb napokat is megért.

Az elmúlt 25 évben számos kutatást végeztem, hogy egy a falu történetét összefoglaló írást összehozzak, sajnos nagyon kevés hiteles domumentum maradt fenn, ezért ez még várat magára. Addig is amig ez elkészül néhány szemelvényt, érdekességet megpróbálok az érdeklödőkkel megismertetni!

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 20
Tegnapi: 84
Heti: 336
Havi: 20
Össz.: 49 021

Látogatottság növelés
Oldal: Gamás bemutatkozása
Gamás Község Önkormányzatának honlapja - © 2008 - 2016 - gamasfalu.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: gamas onkormanyzat - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »