Gamás Község Önkormányzatának honlapja

Tisztelt látogató, Ön most Gamás Község Önkormányzatának honlapját olvassa. A település és a magam nevében köszöntöm Önt. Tóth Péter vagyok Gamás polgármestere. Ezen a webhelyen megpróbálunk Önnek képet adni településünkről, önkormányzatunkról.

header_bg_950x209_logo_round.png

Egy kis érdekesség Gamásról, ezt sajnos csak kevesen tudták, ... eddig!

A teljes hitelesség kedvéért Kovács Éva írásának egészét közlöm, részletekben. 3. rész

Kovács Éva : Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban


4. Bethcu ~ Betcu

ERDÉLYI LÁSZLÓ, a tihanyi oklevelek talán legjobb ismerője e helynevet kétrészes mikrotoponimaként említette: Betk-erdő (PRT. 10: 375–6). Ennek alapja talán az lehet, hogy a Tihanyi összeírás szerzője a magyar helynév elé egy a hely fajtáját megnevező latin földrajzi köznevet is illesztett, amely egyébként a nevek latin nyelvi környezetbe való beillesztésének leggyakoribb módja (vö. HOFFMANN 2004: 44–5). Ez esetben nehéz megítélni, hogy a latin köznév esetleg nem a magyar helynév földrajzi köznévi részének a fordításaként értelmezhető-e. A gamási birtokleírásban szereplő ad silvam nomine Bethcu (Betcu) szerkezet esetében azonban — a nomine megnevezőszó jellegű bővítmény megléte miatt — kevésbé valószínű, hogy névfordításról lenne szó. ERDÉLYI véleménye szerint a Betk azonos a saját korából ismert Bedegh nevű hellyel (i. m. 375), amely JANKÓ JÁNOS közel egykorú gyűjtésében Bedegh puszta-ként szerepel (SMFN. 54). Ez a név ma Balatonlelle belterületétől délre tűnik fel Betegi-puszta, Betegi-dülő, Betegi-kut formában egymástól több kilométer távolságra. Azt, hogy az általa jelölt terület egykor jókora kiterjedésű lehetett, az is jelzi, hogy a szomszédos Látrány határában is feltűnik Bedegidűlő- ként (SMFN. 54–5, 64). A Betegi- formák a Bedegi-ből bizonyára népetimológiás változással (reszemantizációval) jöttek létre. Bedeg települést találunk egyébként Somogy megye keleti részén is (ma Bedegkér nevet visel; vö. FNESz.), ezt az Árpád-korban Tolna megyéhez számították: 1275: Bedeg, Bedegh, (Cs. 3: 416). A településnevet KISS LAJOS személynévi eredetűnek mondja (FNESz. Bedegkér). A Bedeg ~ Bedek személynévre van néhány adatunk az Árpád-korból: 1285/1346: Bedek, 1286/1343: Bedeg stb. (ÁSz. 101–2). FEHÉRTÓI KATALIN e nevet összefüggésbe hozza a Bedech, Bedke, Beged-típusú személynévi formákkal. A Bedeg helynév etimológiailag összetartozhat a Bödöge-típusú helynevekkel is (bár ezeket KISS LAJOS *Budigoj-féle szláv személynévre vezeti vissza; FNESz. Homokbödöge). Így egy Bedegü ~ Bedekü alakú helynév Bedkü ~ Betkü ~ Betk típusú változáson átmenve nyerhette el az összeírásbeli [betkü] ejtését. A későbbi Bedeg forma pedig párhuzamos alakként, a véghangzó eltűnésével jöhetett létre. Az 1092-ből való és az 1358-ra keletkezett hamis oklevelek gamási és boglári határleírásában egy Path erdőnév jelenik meg (+1092/+1274//1399: „silva, Path nomine”, DHA. 283–4; 1358: „a terris ac silvis Path abbatis”, PRT. 10: 384–5). Nehéz azonban megítélni, hogy e két helynév (Bethcu, Path) azonos denotátumra vonatkozik-e, és ha igen, akkor milyen nyelvtörténeti kapcsolat mutatható ki közöttük. Somogy megyében a Balaton melletti Gamás közelében sem a régi, sem a mai helynévanyagban nem találtam Path-(erdő)-re utaló helynévi nyomokat.

5. Zaarhegy ~ Zaharegi

Gamás birtok leírásában a Szár-hegy-nek nevezett hegy az egyik viszonyítási pontot adja, ugyanis a fentebb említett birtok határa a Bolotun-tól a Bethcu nevű erdő körül megy, és a délen lévő hegy felé tart, amelyet Zaarhegy (Zaharegi)- nek neveznek ad montem, qui dicitur Zaarhegy (Zaharegi) , ahol Gamásnak négy faluval vannak közös határjelei. A Szár-hegy helynév a szár ’világos színű, sárgás, vöröses; kopasz, tar’ (TESz. szár1) jelentésű melléknév és a hegy ’dombnál magasabb kiemelkedés a föld felszínén; halom’ (TESz. hegy) jelentésű földrajzi köznév összetétele. A TESz. szerint a szár eredeti jelentése ’világos, fehér’ lehetett, de eredete bizonytalan, talán a sár ’sárga, szőke’ jelentésű szó nem csuvasos török nyelvből átvett párja (vö. TESz.). A szó török eredete már MUNKÁCSI BERNÁTnál feltűnik, aki a sző, szár ’világos sárga, szőkés sárga’ értelmű szavakat a törökből származtatta, és a sár, sárga és sárog mellett külön nyelvjárásból való átvételnek gondolta (1928–1930: 462). PAIS DEZSŐ közös etimológiát tulajdonított a ’sárga, vörös’, valamint a ’tar, kopasz’ jelentésű szár szónak (1939: 20–2), BÁRCZI GÉZA megítélése szerint azonban a szár ’kopasz, sárgás’ melléknévnek a sár ’sárga’ szóval való kapcsolata csak „bajosan igazolható” (1941: 282, szárcsa). BÁRCZIval egyetértve a ’sárgás, sárgás vörös’ jelentésű és a ’kopasz’ értelmű szár azonosságát BEKE ÖDÖN is kétségbe vonta (1952: 468–9). Újabban, a TESz. megjelenését követően LIGETI LAJOS nyilvánított véleményt a szóról, aki a Szárberény helynévvel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szár szó török származtatása kétségbe vonható, eredete bizonytalan (1986: 66). A régi és újabb helynevekben is előfordul a szár szó, az azonban nem dönthető el minden esetben, hogy e névrész a talaj színére, a növényzet hiányára utal-e, vagy esetleg más eredetű. E szó ugyanis a régiségben személynévként is használatos volt (1280: Zaar, ÁSz. 833), így a helynévbeli előfordulások körül ez a magyarázat sem zárható ki. Szár-hegy mikrotoponimák a magyar nyelvterületen a Gamáson említett név mellett máshol is előfordulnak a régiségben, például Abaúj vármegyében 1321: Zarhyg, mo. (Gy. 1: 153, KMHsz. 1. Szár-hegy), Gömör vármegyében 1295/1315: Zarheg, mo. (Gy. 2: 461, 530; HA 2: 69). Az újabb korból is több adatunk van rá, például Fejér megyéből: 1783: Szar Hegy (FNESz. Kőszárhegy); a Veszprémi járásban két ilyen nevű hegy is található Szentgálon és Nemesvámoson (Szár-hëgy, VeMFN. 4: 223, 314), de előfordul Somogy megyében, Szabadiban is: Szár-högy (SMFN. 487). A Szár-hegy nevek esetében a szakirodalom többnyire azt tartja, hogy a növényzet hiánya adhatta a névadás alapját, tehát e neveknek ’kopasz hegy, tar hegy’ jelentése lehetett (vö. KÁLMÁN 1989: 134, EWUng. szár1). PAIS azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy e nevek nem minden esetben vonatkoznak ’kopasz hegy’-re, hanem lehet köztük ’sárgahomok-hegy’ jelentésű is (1939: 22). A Tihanyi összeírásban szereplő Szár-hegy névadási motívumát nem tudjuk pontosabban meghatározni: az előtag akár a növényzet hiányára, akár a hegy színére is utalhatott. Szólni kell még a fogalmazványában szereplő Zaharegi alakról is, amely PAIS szerint arról tanúskodik, hogy ezen a vidéken élt a szahar forma (1939: 22) Ez ugyan elvileg elképzelhető, ám ez esetben nem tudjuk magyarázni a névalakban utótagként szereplő hegy szó h nélküli írásmódját. Ezért inkább azt valószínűsíthetjük, hogy — noha ERDÉLYI szerint az összeírás fogalmazványa tartalmazza többnyire a helyes szöveget — itt mégis inkább íráshibával állunk szemben, és a Zaharegi formát [ƒ: Zaarhegi]-re javíthatjuk.

 

Folytatás, befejezés a következő oldalon, a nagy a terjedelem miatt.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 41
Tegnapi: 82
Heti: 183
Havi: 1 109
Össz.: 71 686

Látogatottság növelés
Oldal: Gamás neve egy régi írásban ... 3. rész
Gamás Község Önkormányzatának honlapja - © 2008 - 2017 - gamasfalu.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: gamás - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »